Kifüggesztik a keresztet a bajor állami intézmények épületeiben

A Keresztényszociális Unió (CSU) által alkotott tartományi kormány áprilisban rendelte el, hogy „Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként” keresztet kell elhelyezni a szolgálati épületek bejáratánál, jól látható helyen. A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság összeállítása szerint a június 1-jével hatályba lépett rendelkezés ezernél is több hivatali épületet érint. A kereszt anyagáról, kidolgozásáról nincsenek szabályok. Egy müncheni kegytárgybolt vezetője a BR-nek elmondta: gondolkodnak azon, hogy piacra dobnak egy „hivatali kereszt” modellt, mert egyes intézmények illetékesei túlságosan kicsinek, mások túl díszesnek találták a boltban kapható kereszteket.

Az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik a kötelezettség, számukra csak ajánlott a kereszt kifüggesztése, éppen úgy, mint a helyi önkormányzatoknak. A szabály betartását nem ellenőrzik, ami az ellenzéki pártok – főleg a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek – szerint arra utal, hogy Markus Söder tartományi miniszterelnök nem is veszi igazán komolyan az ügyet, és szeretne gyorsan túllépni rajta. Azonban a BR összeállítása szerint a bajor állami hivatalnokok megbízhatónak számítanak, és nagy többségük ellenőrzés nélkül is eleget tesz a kormány utasításának.

A kereszt-kifüggesztési kötelezettség ügyét kezdettől fogva viták kísérik. Az SPD tartományi szervezetének vezetője, Natascha Kohnen szerint a CSU visszaél a kereszttel, célja az, hogy az októberi tartományi törvényhozási (Landtag-) választásra készülve növelje támogatottságát. „Ez engem, és sok más keresztényt felháborít” – mondta a politikus. A kereszt pártpolitikai célú felhasználásáról szóló bírálat korábban is megjelent a vitában. A kritika szerint a CSU a párttól jobbra álló, az iszlám vallás és kultúra jelenlétét, a keresztény vallás és kultúra vélelmezett fenyegetettségét erőteljesen nehezményező Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóit igyekszik megnyerni a kereszt felhasználásával.

Bírálta a kormány döntését Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke, a német katolikus püspöki konferencia elnöke is, aki a BR összeállítása szerint kiemelte, hogy aki csupán kulturális jelképként értelmezi a keresztet, az nem értette meg a lényegét. Markus Söder pénteken a tartományi közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, hogy továbbra is kiáll kormánya döntése mellett. Rámutatott, hogy Bajorországban az iskolák osztálytermeiben és a bíróságok tárgyalótermeiben is van kereszt, és a jelképre a tartomány alkotmányában is fellelhető utalás.

(MTI)